Elkezdődtek a Mefisztó próbái a Komáromi Jókai Színházban

Hendrik Höfgen minden ízében, zsigerében, gondolatában színész. Igazi kaméleon, aki az életét is szerepként éli: igény szerint hősszerelmes, máskor intrikus, ha kell, bohóc vagy táncos komikus. Tehetséges művész, akit szeret a közönsége, elismernek a kollégái, lelkesen támogatnak a nők – ő pedig mindent eszközként használ a céljához vezető úton. Karrierje a húszas évek forrongó, forradalmi hangulatú színházi közegében indul, aztán a háttér fokozatosan elsötétül: az utcákon egyenruhás hordák garázdálkodnak, elkezdődik a jó németek és a rossz németek szétválasztása… éppen felemelkedőben a Harmadik Birodalom. Höfgen hite azonban megingathatatlan. A színháznak szüksége van rá, minden rendszernek szüksége van színházra, ergo...

„A színpadi változatunkban semmiféle aktuálpolitikai utalás nincs. Nem is lesz. Nincs rá szükség” – mondta Béres Attila, aki arra is kitért, hogy olvasatukban a Szabó István Oscar-díjas filmjének köszönhetően közismert Mefisztó elsősorban azokról az utakról szól, amelyet a szereplők – „mi, ti, színházcsinálók” – választhattak volna, a megalkuvástól a menekülésen át az ellenállásig. A Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, aki zsinórban harmadszor rendez Komáromban (Tóték, 2022; Woyzeck, 2023) röviden a készülő előadás képi világát is felvázolta. Mint elmondta, korabeli jelmezek készülnek a Mefisztóhoz (Pilinyi Márta m. v.), a díszlet viszont egy erős gesztus: két hatalmas, többméteres láb, amelynek talpa alatt felfüggesztett hullák fekszenek – őket már eltaposták, a többiekre most kerül sor… (Díszlettervező: Horesnyi Balázs m. v.)

„Klaus Mann regénye 1936-ban jelent meg, aztán persze jó időre betiltották. Az első színpadi átiratot a francia Ariane Mnouchkine készítette 1980 körül, ezt Magyarországon is átvették és lefordították, először 1990-ben játszotta a zalaegerszegi színház – mesélte Varga Emese, a komáromi előadás dramaturgja. – A magyar színháztörténetben emlékezetes előadás lett az Alföldi Róbert rendezte Mefisztó, azt a példányt Vörös Róbert dramaturg írta. Ők egész máshova helyezték a hangsúlyokat, a kor dekadenciáját, életérzését nyitották ki. Van egy újvidéki átirat, amelyet Boris Liješević szerb rendező és Fedor Šili jegyez, ez a filmet követi jobban. Ami nálunk alapvető változás, az a meséléstechnikát érinti: Béres Attila azt kérte, hogy mindent Höfgenen keresztül beszéljünk el. Azt is mondhatnám: a komáromi Mefisztó monodráma – vagy ötven szereplővel. Persze, ahogy dolgoztunk, mindkettőnk számára egyre fontosabb lett, hogy a párhuzamos sorsokat is meg tudjuk mutatni. Azt gondolom, hogy a mű sok olyan kérdést vet fel, amire Hendrik Höfgen válasza egyértelmű, és nagyon súlyos diagnózis, de a párhuzamos történetek válaszai, lehetőségei, illúziói vagy kudarcai kiegészítik a képet. Pontosítják azt a tapasztalatot, hogy egy ilyen világban egy tehetséges ember számára nincs jó megoldás. Arról próbálunk beszélni, mit lehet csinálni egy helyzetben, művészként, amikor kifordul a sarkából a világ. És milyen társadalmi felelősségel járnak a döntéseink.”

A Mefisztót 2024. január 26-án mutatja be a Komáromi Jókai Színház. Az előadásban a társulat valamennyi tagja és számos vendégművész szerepel. A főbb szerepekben Gál Tamás (Höfgen), Mokos Attila (Göring tábornagy), Farkas Franciska m. v. (Juliette Martens), Katona Eszter m. v. (Barbara Bruckner), Kiss Szilvia (Nicoletta von Niebuhr), Matusek Attila (Otto Ulrichs) és Szebellai Dániel (Hans Miklas) lesz látható.