Műsoron tartjuk

KíSÉRTETEK

Henrik Ibsen

A Kísértetek középpontjában egy középkorú nő, Alvingné áll, aki egész életében férje bűneit titkolta és próbálta ellensúlyozni a közösségben. A férfi halála után azonban minden hazugság felszínre tör, és nem marad többé következmények nélkül. A Nóra és a Hedda Gabler után Ibsen harmadik nagy női drámája a Kísértetek, mely az 1881-es bemutató idején példátlan botrányok sorozatát kavarta.

Alving kapitány gazdag özvegye férje halálának tizedik évfordulójára árvaházat építtet az elhunyt emlékére. A megnyitó ünnepségre hazavárja rég nem látott fiát, aki festőként Párizsban él. De lehet-e bármit örömmel ünnepelni olyan világban, ahol álszentség leplez szégyenletes titkokat, kényszerű hazugságokat és elfojtott vágyakat?

Ebben a darabjában a világszerte ismert drámaíró messzebb ment, mint valaha: kora társadalmának legszentebb értékeit vette célba. Ha az olvasó végigköveti a szereplőket a sötét, ködös, esős darabon át, tanúja lehet annak, hogyan szembesülnek a kíméletlen nappal a „fénytől rettegők”.

Ibsen leginkább a Kísértetek című darabjában haladta meg korát, nyíltan felvállal olyan kérdéseket, mint a szifilisz, örökletesség, élettársi viszony, incesztus, szabad gondolkodás, a züllött nők és züllött férfiak azonos megítélése, a család, a szülői tekintély és a vallás megkérdőjelezése. Formai tekintetben is ez a legradikálisabban szerkesztett Ibsen-darab. Rendkívüli következetességgel lassan és kíméletlenül leplezi le a múltat: sorsdrámát alkotott egy új korban, melyben a biológia és pszichológia váltotta fel az isteneket.

A Kísértetek lényeges gondolati síkja, hogy Alving kapitány emlékét, azért lenne fontos
életben tartani, hogy végre továbbléphessünk.

Bővebben

DON JUAN, VAGY AZ APÁK KíNJA

Fekete Ádám-Nagy Péter István

A Komáromi Jókai Színház és a budapesti Szkéné közös vállalkozásában Nagy Péter István rendező és Fekete Ádám dramaturg kísérletet tesznek arra, hogy megfogalmazzák a Don Juan sztori 21. századi olvasatát. Az örök csábító mítosza európai kultúrtörténetünk meghatározó legendája, melyet sokan sokszor fogalmaztak újra.Figurája évszázadok óta foglalkoztatja az írókat, zenészeket, költőket, filozófusokat. Vajon mi a titka Don Juannak? Miért tér vissza folyton a művészeti alkotásokban, miért bukkan fel újra és újra kalandos történeteivel? A donjuanizmus lényege, hogy az élet elmúlásával az élet élvezetét állítja szembe. Don Juan minden nőt szeret, anélkül az illúzió nélkül, hogy a szerelem – bármely szerelem – örökké tartana. Igaz szerelmet ad és igaz szerelmet kap, csak épp szerelme tárgya változik időről-időre.

Az előadást 18 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

Bővebben

PRAH

Spiró György

Ön vajon végiggondolta már, mi lenne, ha egyszer ötös találata lenne a lottón (vagy a sportkán)? El tudja képzelni, mit tenne, ha az

ölébe hullana 2 millió euró? Úgy tenne, mintha mi sem történt volna, s szép csöndben újrarendezné az életét, vagy másnap

felmondva, hátrahagyva mindent új életet kezdene?...

Bővebben

Csondes haz plakat kisebb - Komáromi Jókai Színház

CSÖNDES HÁZ

Silvester Lavrík

Egy évvel a zseniális zeneszerző, Filip halála után találkozik a művész nővére, Márta, és gyerekeinek anyja, Bíborka, hogy megemlékezzenek a férfiról és tisztázzák a múltat. Az egykori barátnők ugyanis már majd harminc éve nem beszélnek egymással. Mi a hosszú mosolyszünet oka? Lehet egyáltalán harminc év után tisztázni bármit is? És különben is, hogy szeretheti két merőben különböző nő ugyanazt a férfit?

A tragikomédia és a fekete humor műfaji határán mozgó, rendkívül szórakoztató Csöndes ház 2003-ban elnyerte a szlovák Irodalmi Alap legjobb drámai szövegének járó díját.

Fotó: Milan Drozd

Bővebben

Plakat assziszi - Komáromi Jókai Színház

ASSZISZI SZENT

Soóky László

Az előadás a Dialóg nonprofit szervezet produkciója

Soóky László mesélő-színházi sorozatában az egyén és a közösség sorsa, belső és külső konfliktusai fonódnak össze. Egyszerre van benne jelen a múlt időben való létezés és a jövőbe való átlépés lehetősége, illetve lehetetlensége. Mert amíg feldolgozatlanok a múlt sebei, addig nincs valós jövőkép. Addig csak a múlt szennyesét cipeljük magunkkal. A szerző történeti trilógiája a csehszlovákiai magyar közösség sorsának egyes stációit mutatta meg.

Az Assziszi Szent vádbeszéde a három történeti időben játszódó monodrámának az összefoglalása. Assziszi Szent vádbeszéde a jelenségről beszél, kendőzetlenül. Arról a folyamatról, amely a Csönd témájául szolgáló esélytelen közegéből mégiscsak kisarjadt esélyeket lemetszette, s ellehetetlenítette, arról a lappangó félelemről, amely észrevétlenül átlengi és állandó önfegyelmezésre készteti a közösséget. Az előadás a Dialóg nonprofit szervezet monodráma-sorozatának lezáró része

Bővebben

Temetes plakat 2021 kesz - Komáromi Jókai Színház

TEMETÉS

Nádas Péter

Vegyél két remek szlovákiai magyar filmsztárt, egy Nobel-díj várományos író legendás darabját és Szlovákia legegyedibb hangú rendezőjét. Mindezt érleld együtt a Komáromi Jókai Színház épületében. Mi lesz ebből? Temetés.

Két színész. Üres tér. Kívül és belül. A cél tettenérni a teremtést. Nyakon csípni a csodát. Leleplezni a titkot. Leírni a folyamatot. Minden fölöslegtől megtisztítani az alkotást. Sem több, sem kevesebb, mint csak lenni. Jelen lenni. Létezni pőrén.

Metafizikus nyomozás. Mit is jelent az, hogy vagyunk. Hogy vagyunk? Köszönjük jól? Mik az érzelmek? Mi az őszinteség és mi a hazugság? Hogyan születik meg a műalkotás? Mi az öröm és mi a fájdalom. Mi valódi és mi hamis.

Nádas Péter Temetése szertartás. Játék. Alkímia. Laboratórium. Élet. Halál. A lét gyártása. A művészet előállítása. Érzelmek és gondolatok formába öntése. Dokumentumszínház. A láthatatlanról és a fölfoghatatlanról.

Szétválasztható-e test és lélek, tartalom és forma? Ki vagyok én? Ki vagyok én, ha nem magamat játszom? Ki vagyok én, ha magamat játszom? Felbukkan a térben két színész. Nem volt semmi és valami lett. Színház. Volt valami és semmivé olvadt. Színház. Kaland.

Bővebben

1 2 3

Műsoron tartjuk

Jókai Alapítvány támogatói