Műsoron tartjuk

Ven bakancsos plakat - Komáromi Jókai Színház

A VÉN BAKANCSOS ÉS FIA, A HUSZÁR

Szigeti József - Horváth Z. Gergely

Szigeti József a magyar színház 1848 utáni hőskorának alkotója, igazi nagy formátumú színházi ember, „improvizátor”.

A vén bakancsos és fia a huszár, az egyik legismertebb magyar népszínmű a legsötétebb Bach korszakban, 1853-ban született. Főhőse Sugár Mihály, a napóleoni háborúkban kiszolgált baka (bakancsos), fia a huszár pedig a 48-as szabadságharcban veszíti el karját. Apa és fia, két generáció, amely ugyanazt a modellhelyzetet éli meg: komolyan véve a felettük álló hatalmat, háborúba mennek, testi épségüket, egészségüket sem kímélve áldozatot hoznak a királyért, a hazáért, az otthon maradókért, civil, hétköznapi életükben azonban kisemmizettekké, földönfutóvá vállnak épp azok által, akik miatt az áldozatot meghozták.

Ilon, a zsugori és nagyravágyó kocsmáros lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhez menésével akarja elérni. Nem kell azonban félteni a csavaros eszű magyar bakát, kígyóvá válik a kígyók között, és csellel legyőzi a zsugori sváb kocsmárosnét, így a történet végén a szerelmesek egymásra találnak, mindenki elnyeri méltó jutalmát, vagy épp büntetését.

Bővebben

JSZ OZ A2 page 0001 - Komáromi Jókai Színház

Óz, a csodák csodája

Dorkát, a kansasi lányt hatalmas tornádó ragadja el. Egy csodás, ismeretlen helyen, Manóföldön ébred fel. A kansasi házukat is odapottyantotta a tornádó, egyenesen a gonosz keleti boszorkány feje tetejére, csak a piroscipős lába látszik ki alóla. A manók ujjongva fogadják a kislányt, aki végre megszabadította őket, Glinda, a jótündér pedig megajándékozza Dorkát a gonosz keleti boszorkány varázserejű cipellőjével. A kislány szeretne hazajutni a családjához, de ehhez végig kell mennie a sárgaköves úton. Útjuk során találkoznak a Madárijesztővel, a Bádogemberrel és az Oroszlánnal. A Madárijesztő egy kis észre, a Bádogember szívre, az Oroszlán pedig bátorságra vágyik. Dorkát és új barátai együtt mennek tovább a sárgaköves úton, hogy eljussanak Smaragdvárosba, és megkeressék Ózt, a nagy varázslót, mert azt remélik, Óz majd segíteni fog rajtuk, és teljesíti mindenkinek a kívánságát.

Bővebben

BOLHA A FÜLBE

A tisztességes feleség felbont egy férjének érkező csomagot. S ha a csomagból, mely egy kétes hírű lebujból érkezett, a férje nadrágtartója kerül elő, az több mint gyanús. S ha mindehhez a nagy természetű férj, „aki éveken át úgy működött, mint valami forrongó gejzír, most egyszerre csak puff... vége...”, akkor egyszerre összeáll a kép, s már be is kerül a bolha a fülbe, mert annak nyomós okának kell lennie, hogy „azok, akik először nagy garral bankot robbantottak, most már csak filléres alapon játszanak”. Victor-Emmanuel Chandebise féltékeny felesége ‒ aki mellesleg maga sem a házastársi hűség példaképe ‒ névtelen levélben találkára hívja férjét a Felhergelt Bakmacskába. És ezzel elszabadul a pokol.

Bővebben

A GLEMBAY HÁZ

Cégbirodalom, dúsgazdag család, befolyásos és tekintélyes polgárok, az üzleti- és pénzvilág előkelőségei – ezek a Glembayak. A Glembay ház, a Glembay klán, a Glembay Ltd. Élén a családfővel, Ignjat Glembayval, a hetvenéves jubileumát ünneplő cégcsoport első emberével. Egyetlen családtag van, aki nem tudja átadni magát az ünnepi hangulatnak: Leone, az öreg Glembay első házasságából született fia, aki a művészetet választotta az üzleti karrier helyett, és amikor hosszú idő után most újra találkozik apjával és a családdal, egyre kevésbé képes magában tartani mindazt, amit a rokonokról, az üzleti és családi titkokról, no meg: apja jelenlegi és jóval fiatalabb feleségéről tud. Nem sok kell hozzá, hogy apa és fiú, két generáció, két világszemlélet – két férfi összecsapjon és életre-halálra megvívjon egymással. Ennek az összecsapásnak a lenyomata a világhírű horvát klasszikus szerző viharos lendületű, sötét indulatokkal telt drámája. Fordította Fabó Tibor. Külön köszönet Petheő Boglárkának a fordításban nyújtott segítségéért!

Bővebben

Üvegcipő plakát - Komáromi Jókai Színház

AZ ÜVEGCIPŐ

Molnár Ferenc önéletrajzi ihletésű remekműve Sipos Lajos műbútorasztalos és egy cseléd, Szabó Irma minden akadályt elsöprő szerelmének megható története. Költészet, humor, megoldhatatlannak tűnő akadályok, összeomló és felépülő kapcsolatok szövik át a fordulatos vígjátékot. A bolondos Irma, a józsefvárosi Hamupipőke, álomvilágban él, amelyben csak Sipos úr létezik, akinek a csitri mindent elnéz cserébe a reményért, hogy egyszer kölcsönössé lesz a szerelem.

Bővebben

A padlás

Presser Gábor - Sztevanovity Dusán - Horváth Péter

Fiatal tudós kísérletezik a padláson: távoli, titokzatos bolygók üzenetét próbálja megfejteni. Látogatói azonban nem földönkívüliek, hanem évszázadok óta bolyongó mesebeli szellemek, akiket kifelejtettek a mesékből. Történetesen ők is erre a padlásra várják Révészt, aki elviszi őket az emlékezet országába. Révész meg is érkezik egy távoli világból, csakhogy egy Barrabás B. Barrabás nevű gengszter testében landol. S ez kicsit megkavarja az eseményeket. Félig mese, félig musical, kicsiknek és nagyoknak, 9-től 99 éves korig.

Bővebben

1 2 3

Műsoron tartjuk

Jókai Alapítvány támogatói