Új bemutatók

Az orokseg plakat - Komáromi Jókai Színház

AZ ÖRÖKSÉG

Schwechtje Mihály

A történet főszereplője, Szabó András gyerekorvos anyja halála miatt érkezik vissza Német-országból szülőfalujába, hogy rendezze az családi hagyatékkal kapcsolatos intéznivalókat, többek közt az anyja által ráhagyott gyerekorvosi praxist. Bár Andrásnak esze ágában sincs maradni, vagy beleavatkozni a falu életébe, elkerülhetetlen, hogy ne szembesüljön a hivatalnokok butaságnak álcázott kétszínűségével, a problémák elfedésének módszertanával,például azzal, hogy mennyire nem lehet mit mondani arra, hogy ha egyszer az égadta világon senki nem tesz semmiféle bejelentést, akkor nincs is mit
kivizsgálni. Tehát nincs probléma. Csak épp gyerekhiány van. A fiatalok elköltöznek, nincs miért maradni, a „Kóreában”élő gyerekeket pedig eladják külföldre. Jobb is nekik, legalább nem a mocsokban nőnek fel, amúgy sem hiányoznak senkinek – vélik a falubeliek.

Schwechtje Mihály filmrendező színpadi műve 2020-ban a Legjobb magyar dráma díját nyerte el. A darab megtörtént esetet dolgoz fel, a szerző korábban egy kistájékfilmet is forgatott az eladott gyerekek ügyéről.

Bővebben

Matyas sipja plakat - Komáromi Jókai Színház

MÁTYÁS SíPJA

A népi megfigyelések szerint a madarak a hosszú téli némaság után február 24-én, Mátyás napján kezdenek el újra énekelni. Jégtörő Mátyás ezen a napon osztja ki a madaraknak a sípokat és a szűre ujjából kiereszti a tavaszt. Mátyás a szokott időben megérkezik az erdőbe, hogy kifaragja a sípokat a madaraknak. Ám az erdőben él a rémséges Bákász, aki gyűlöli a madárdalt, ezért fondorlatos tervet eszel ki: elrabolja Mátyás sípjait és az erdő fő dalnokát, Filomént, a fülemülét. Madárcsicsergés nélkül nincs tavasz, a tél marad az úr. Vajon sikerül-e Mátyásnak kiszabadítani Filomént és visszaszerezni a sípokat? Lesz-e idén tavasz vagy a tél marad az úr?

Bővebben

MINDENNAPI TENYERÜNKET

Tóth Attila

A Dialóg nonprofit szervezet legfontosabb célja, hogy a szlovákiai magyar dráma kérdését újraértelmezze, élő, aktív színházi közeget, bemutatkozási lehetőséget teremtve a szerzőknek, drámaszövegeknek. Tóth Attila nyomoreszkjének bemutatója is ezt a célt szolgálja. A szerző, aki hosszú évekig volt a Komáromi Jókai Színház társulatának tagja, egy személyes történettel debütál, mint drámaíró.

„Vannak az életben történetek csodálatos barátságokról, sikerekről, szeretnivaló ripacsokról, akiknek minden összejött az életben. Nos, ez a történet nagyon nem ilyen. Ki ne hallott volna „Titus és Filemon”-ról? Na ugye, hogy senki. Pedig eredetileg róluk mintázták a „Szerénység” szobrát, de az olyannyira nem hasonlított, hogy azonnal az enyészeté lett. Már-már szánalmas, mennyire nem körülöttük forog a világ, mikor feltűnik Nadja, és ez a forgás beindul. Aztán egy teljes fordulat után leáll, és megkezdődik a lejtőn való lassú csúszás. Ezt csak egy igazi Nő tudja megakadályozni… Lelök a francba.

Hülyének lenni szabadság, ne próbáljuk ki, mert a végén még megéri!”

(Tóth Attila)

Bővebben

BOEING, BOEING

Marc Camoletti

Bernard, a sztárépítész elegáns loft-lakásában éli gondtalan életét. Ha kinéz az ablakon, Párizsra lát. Ha vacsorázna, a házvezetőnő viszi otthon a nemzetközi konyhát. Ha menyasszonya megérkezik, mámorosan szeretik egymást. Ha másik menyasszonya érkezik meg, vele is mámorosan szeretik egymást. Ha a harmadik, vele is. Mert minden normális, modern
férfinak három menyasszony az ideális, csak légiutas-kísérők legyenek, és menetrend szerint elkerüljék egymást.
Amikor beállít a régi iskolatárs, hogy apró szívességet kérjen, ő is elámul az irigylésre méltó és tökéletes rendszeren. Persze egyetlen apró hiba is végzetes. Kettő még rosszabb, vicces. Ez az este a harmadik hibával kezdődik...

A székesfehérvári Vörösmarty Színház vendégjátéka

Bővebben

KJSZ BABAHHAZ A1 Plakat NY page 0001 - Komáromi Jókai Színház

BABAHÁZ

Henrik Ibsen

Nóra és Helmer házasok. Szeretik egymást. Mindenük megvan: pénz, pozíció, gyerekek, bár a pénz és a pozíció inkább Helmeré, Nórának maradnak a gyerekek. Amikor Helmer tudomására jut egy régi bűn, amit Nóra – férje érdekében – elkövetett, a megértés legcsekélyebb szándéka nélkül taszítja el feleségét magától. Nóra ekkor jön rá, hogy házassága nem igazi szövetség, ő maga pedig csupán díszes keret férje portréján. Összecsomagol, és gyerekeit hátrahagyva, elhagyja családját.

Ennyi a történet, amit Ibsen 1879-ben megírt. A polgári közönség felháborodott, a női emancipáció hívei lelkesedtek. Európa-szerte vitáktól volt hangos a sajtó és a színházi nézőtér. Elhagyhatja-e egy anya a gyermekeit? Mit vár el a társadalom egy nőtől és mit bocsájt meg egy férfinak? Inkább nők és férfiak vagyunk, női és férfiszerepekkel, vagy elsősorban emberek és egyenlők?

A világ szerencsére változott a Nóra ősbemutatója óta, és Ibsen kérdésfelvetése is jócskán megelőzte saját korát. De vajon a mi korunk meghaladta-e már Ibsent?

A Miskolci Nemzeti Színház vendégjátéka

Bővebben

ISTVÁN KIRÁLY

Sík Sándor

Mély tartalmú, elgondolkodtató mű a király utolsó napjairól, arról a benne dúló harcról, hogy kinek adja a koronát: Orseolo Péternek vagy Vazulnak. Kit válasszon utódjául, a keresztényt vagy a pogányt? A naptár szerint 1038-ban vagyunk, Nagyboldogasszony ünnepére készül Székesfehérvár. Ez a király utolsó napja. A polgárháború küszöbén áll az ország. Egy monumentális uralkodó és személyiség kiszolgáltatottságában szembenéz a halállal, és egész életművének kárba veszésével. Mi a helyes döntés? István felajánlja Szűz Máriának a koronát, Isten kezébe teszi az országot.

A Soproni Petőfi Színház, a Forrás Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház és Komáromi Jókai Színház koprodukciója

Bővebben

1 2

Új bemutatók

Jókai Alapítvány támogatói