Új bemutatók

Hat szerep szerzot keres plakat A2 - Komáromi Jókai Színház

HAT SZEREP SZERZŐT KERES

Luigi Pirandello

A Hat szerep szerzőt keres Luigi Pirandello, olasz drámaíró egyik legtöbbet játszott drámája, melynek ősbemutatójára épp száz évvel ezelőtt 1921-ben került sor. Azzal foglalkozik, amit a legtöbb dráma feledni igyekszik: a színházi előadás valóságának és a megjelenítés illúziójának viszonyával. Pirandello azt vizsgálja, megmaradt-e még a valóság és az előadás összekapcsolódásának lehetősége. A Hat szereplő szerzőt keres jelképes alakjai nem tudják, mit cselekedjenek, hiszen csak jelmezek, csak szerepek, akiket még nem írt meg senki. De amikor bármelyiket megírják, egyszeriben elveszítik az identitásukat, egyéniségből hazug személyiséggé lesznek. Egyszerre szorongató és bohózatos játék ez.

Michal Vajdička, a Szlovák Nemzeti Színház volt igazgatója a színházi történetet egy filmes közegbe helyezi át, mert ezzel az átlagnéző számára kézzelfoghatóbb a valóság és a fikció közötti feszültség, a film és az élet szerepeinek konfliktusa. Michal Vajdička, aki a szlovák színházi élet jelentős fiatal képviselője arra is kísérletet tesz ebben az előadásban, hogy szembe állítson egymással két domináns közép-európai színházi iskolát, módszertant, lehetőséget teremtve ezzel az egyébként is két kultúra mezsgyéjén fejlődő szlovákiai magyar színháznak az önmeghatározásra.

"Nekünk nincs más valóságunk, csak ez az illúzió. De Önök se nagyon kapaszkodjanak el a saját valóságukba, mert ahogy a tegnap már köddé vált, a jelenpillanat is illúzióvá válik holnapra."

Bővebben

PEER GYNT

Henrik Ibsen

A realista norvég drámaíróként számon tartott Ibsen darabja nagyszabású, szinte végtelenített sorban egymásra torlódó romantikus látomások egymásutánja. Megvan benne a népies jelleg, az egzotikus helyszínek által árasztott buja, vadregényes atmoszféra, s nem utolsó sorban a a személyiség mibenlétének boncolgatása.

A drámai költemény az „örök kamasz” ember útkereséséről, önmagunk megismerésének nagy kalandjáról szól, s arról, hogy nem lehet félig megélni az élet kínálta helyzeteket, azokban teljes személyiségünkkel részt vennünk. Másképp nem érdemes.

Peer kérdései a mai kamaszok, ifjú felnőttek kérdései is: ki vagyok én, hol a helyem, s miért vagyok a világon? Élete igazából a feleslegesség tragédiája. Pedig Peer Gynt az átlagembertől eltérően nagy lehetőségekkel indult: „fényes gomb lehetett volna a világ kabátján” – gazdag fantáziája révén akár művész is válhatott volna belőle. Ám ő minden nagyszabású lehetőséget elkerült, megelégedett a középszerűséggel. S aztán a történet végén – elveszítve minden lehetőséget – arra ítéltetik, hogy a Gomböntő kanalában végezze.

Bővebben

JKSZ evadkampany facebook post 3 - Komáromi Jókai Színház

DON jUAN

Moliére

"Don Juan nem csupán embertársait hívja ki, hanem istent is. Nem egyszerűen csábító ő. Számára a szerelemnek szentségtörésnek kell lennie. Azt akarja, hogy isten legyen a vetélytársa, egyébként ízetlen lenne a kéj, és unalmas a kegyetlenség"

JAN KOTT

Bővebben

JKSZ evadkampany facebook post13 - Komáromi Jókai Színház

KíSÉRTETEK

Henrik Ibsen

" Az átlagember boldogtalanná válik, ha öncsalásából kizökkentjük."

HENRIK IBSEN

Bővebben

JKSZ evadkampany facebook post15 - Komáromi Jókai Színház

TÓTÉK

Örkény István

" - Háromba vágtad, édes jó Lajosom?

- Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vágtam... Talán nem jól tettem?

- De jól tetted, édes jó Lajosom. Te mindig tudod, mit hogyan kell csinálni."

ÖRKÉNY ISTVÁN

Bővebben

Az orokseg plakat - Komáromi Jókai Színház

AZ ÖRÖKSÉG

Schwechtje Mihály

A történet főszereplője, Szabó András gyerekorvos anyja halála miatt érkezik vissza Német-országból szülőfalujába, hogy rendezze az családi hagyatékkal kapcsolatos intéznivalókat, többek közt az anyja által ráhagyott gyerekorvosi praxist. Bár Andrásnak esze ágában sincs maradni, vagy beleavatkozni a falu életébe, elkerülhetetlen, hogy ne szembesüljön a hivatalnokok butaságnak álcázott kétszínűségével, a problémák elfedésének módszertanával,például azzal, hogy mennyire nem lehet mit mondani arra, hogy ha egyszer az égadta világon senki nem tesz semmiféle bejelentést, akkor nincs is mit
kivizsgálni. Tehát nincs probléma. Csak épp gyerekhiány van. A fiatalok elköltöznek, nincs miért maradni, a „Kóreában”élő gyerekeket pedig eladják külföldre. Jobb is nekik, legalább nem a mocsokban nőnek fel, amúgy sem hiányoznak senkinek – vélik a falubeliek.

Schwechtje Mihály filmrendező színpadi műve 2020-ban a Legjobb magyar dráma díját nyerte el. A darab megtörtént esetet dolgoz fel, a szerző korábban egy kistájékfilmet is forgatott az eladott gyerekek ügyéről.

Bővebben

1 2

Új bemutatók

Jókai Alapítvány támogatói