Új bemutatók

SZERETKEZZ, NE HÁBORÚZZ!

Arisztophanész – Szilágyi Eszter Anna – Lázár Zsigmond

Arisztophanész Lüszisztraté című komédiája nem csak szórakoztató szatíra, hanem mély filozófia a férfiak és a nők társadalmi szerepéről. Fő motívumai a háború, a pénz, az erotika és a békevágy.

A Szeretkezz, ne háborúzz! 2085-ben játszódik a Föld nevű bolygón, a harmadik világégés után, mikor a történelem ki tudja, hányadszor ismétli meg éppen önmagát, és az emberi populáció maradéka egy újabb Nagy háborúban találja magát. Miközben a harctérről hazalátogató tábornokok krónikus altesti hiánybetegségben szenvednek, asszonyaik, ahelyett, hogy kihasználnák az ágaskodó lehetőséget, és folytatnák, amit a természet megkezdett: általános női sztrájkba lépnek Lüzisztrát Bea vezetésével. Vajon kivívható-e a béke? És ha igen, milyen áron?

Szilágyi Eszter Anna vérbő zenés vígjátéka kiáltvány a nőkről; a férfiak világában betöltött szerepükről, az egyenlőségért és a békéért vívott - talán nem hiábavaló - küzdelmükről.

Az előadást 18 éven felüli nézőinknek ajánljuk.

Bővebben

TÜCSÖKLAKODALOM

Szarka Gyula

„A mese korhatár nélküli. Ha gyerekként találkozunk vele, egész életünket végigkíséri. Olyan ez, mint a népdal, mára már számtalan zenei irányzat alakult ki belőle. A meséből pedig megszületett a dráma, a színház és a költészet. És megtörténik a nagy varázslat, mert a mesében mindig a jóké, a bátraké a szerencse, a gonosz pedig elnyeri méltó büntetését. Szerintem mindannyian erre vágyunk.” Szarka Gyula

A Komáromi Jókai Színház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciója.

Bővebben

Ven bakancsos plakat - Komáromi Jókai Színház

A VÉN BAKANCSOS ÉS FIA, A HUSZÁR

Szigeti József - Horváth Z. Gergely

Szigeti József a magyar színház 1848 utáni hőskorának alkotója, igazi nagy formátumú színházi ember, „improvizátor”.

A vén bakancsos és fia a huszár, az egyik legismertebb magyar népszínmű a legsötétebb Bach korszakban, 1853-ban született. Főhőse Sugár Mihály, a napóleoni háborúkban kiszolgált baka (bakancsos), fia a huszár pedig a 48-as szabadságharcban veszíti el karját. Apa és fia, két generáció, amely ugyanazt a modellhelyzetet éli meg: komolyan véve a felettük álló hatalmat, háborúba mennek, testi épségüket, egészségüket sem kímélve áldozatot hoznak a királyért, a hazáért, az otthon maradókért, civil, hétköznapi életükben azonban kisemmizettekké, földönfutóvá vállnak épp azok által, akik miatt az áldozatot meghozták.

Ilon, a zsugori és nagyravágyó kocsmáros lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhez menésével akarja elérni. Nem kell azonban félteni a csavaros eszű magyar bakát, kígyóvá válik a kígyók között, és csellel legyőzi a zsugori sváb kocsmárosnét, így a történet végén a szerelmesek egymásra találnak, mindenki elnyeri méltó jutalmát, vagy épp büntetését.

Bővebben

HAT SZEREP SZERZŐT KERES

Luigi Pirandello

A Hat szerep szerzőt keres Luigi Pirandello, olasz drámaíró egyik legtöbbet játszott drámája, melynek ősbemutatójára épp száz évvel ezelőtt 1921-ben került sor. Azzal foglalkozik, amit a legtöbb dráma feledni igyekszik: a színházi előadás valóságának és a megjelenítés illúziójának viszonyával. Pirandello azt vizsgálja, megmaradt-e még a valóság és az előadás összekapcsolódásának lehetősége. A Hat szereplő szerzőt keres jelképes alakjai nem tudják, mit cselekedjenek, hiszen csak jelmezek, csak szerepek, akiket még nem írt meg senki. De amikor bármelyiket megírják, egyszeriben elveszítik az identitásukat, egyéniségből hazug személyiséggé lesznek. Egyszerre szorongató és bohózatos játék ez.

Michal Vajdička, a Szlovák Nemzeti Színház volt igazgatója a színházi történetet egy filmes közegbe helyezi át, mert ezzel az átlagnéző számára kézzelfoghatóbb a valóság és a fikció közötti feszültség, a film és az élet szerepeinek konfliktusa. Michal Vajdička, aki a szlovák színházi élet jelentős fiatal képviselője arra is kísérletet tesz ebben az előadásban, hogy szembe állítson egymással két domináns közép-európai színházi iskolát, módszertant, lehetőséget teremtve ezzel az egyébként is két kultúra mezsgyéjén fejlődő szlovákiai magyar színháznak az önmeghatározásra.

Bővebben

HAMLET

William Shakespeare

Előadják a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskola diákjai

Az előadás a Komáromi Jókai Színház, a pozsonyi Színház- és Filmművészeti művészeti Főiskola, valamint a Symbol Polgári Társulás koprodukciója

A drámairodalom egyik legtitokzatosabb, legmegfejthetetlenebb műve a Hamlet. Közel 420 éve íródott, aktualitása, jelenidejűsége azonban megkérdőjelezhetetlen.

A Komáromi Jókai Színház műhelyében Matusek Attila, fiatal színész-rendező vezetésével a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskola magyar növendékei veselkednek neki a drámairodalom egyik legfontosabb művének.

„A Hamletet nem lehet eljátszani, mert csaknem hat óra hosszat tartana. Csak egyet lehet eljátszani a ma lehetséges Hamletek közül, melyek ebben a remekbe szabott darabban rejlenek. Ez a Hamlet mindenképpen szegényebb lesz a shakespeare-inél, de ugyanakkor gazdagabb lehet korunk tapasztalataival. A Hamletben sok-sok nemzedék fedezte fel a saját vonásait. S talán éppen ezért zseniális mű, mert megnézheti magát az ember, akár egy tükörben.” – írja Jan Kott.

A komáromi előadás mellőzi azokat a teátrális gesztusokat, amik alapján ismerni véljük Shakespeare örökérvényű történetét, helyette a fiatal értelmiségi dilemmáit, belső vívódását, gyötrődését, az élethez-halálhoz való különös kapcsolatát állítja központba.

Az előadás 2021. április 10-én szombaton tekintehető meg az online térben a navstevnik.online oldalán. Az előadás A vetítés 20:00-kor kezdők és 22:04-ig tart. Ezidő alatt a kedves néző bármikor becsatlakozhat, és elejétől a végéig megtekintheti az előadást.

Bővebben

Temetes plakat 2021 kesz - Komáromi Jókai Színház

TEMETÉS

Nádas Péter

Vegyél két remek szlovákiai magyar filmsztárt, egy Nobel-díj várományos író legendás darabját és Szlovákia legegyedibb hangú rendezőjét. Mindezt érleld együtt a Komáromi Jókai Színház épületében. Mi lesz ebből? Temetés.

Két színész. Üres tér. Kívül és belül. A cél tettenérni a teremtést. Nyakon csípni a csodát. Leleplezni a titkot. Leírni a folyamatot. Minden fölöslegtől megtisztítani az alkotást. Sem több, sem kevesebb, mint csak lenni. Jelen lenni. Létezni pőrén.

Metafizikus nyomozás. Mit is jelent az, hogy vagyunk. Hogy vagyunk? Köszönjük jól? Mik az érzelmek? Mi az őszinteség és mi a hazugság? Hogyan születik meg a műalkotás? Mi az öröm és mi a fájdalom. Mi valódi és mi hamis.

Nádas Péter Temetése szertartás. Játék. Alkímia. Laboratórium. Élet. Halál. A lét gyártása. A művészet előállítása. Érzelmek és gondolatok formába öntése. Dokumentumszínház. A láthatatlanról és a fölfoghatatlanról.

Szétválasztható-e test és lélek, tartalom és forma? Ki vagyok én? Ki vagyok én, ha nem magamat játszom? Ki vagyok én, ha magamat játszom? Felbukkan a térben két színész. Nem volt semmi és valami lett. Színház. Volt valami és semmivé olvadt. Színház. Kaland.

Bővebben

1 2

Új bemutatók

Jókai Alapítvány támogatói